Riczu Péter - Hírek - Riczu Péter - Közösen a közösségért!

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Riczu Péter - Hírek

Hírek

Hírek, információk, vélemények, gondolatok

Az ember megy ide-oda, teszi a dolgát. Így vagyok ezzel én is. Végzem a munkám nap, mint nap. Élvezzük az életet a Párommal és
két gyerkőcünkkel: Lilivel és Márkkal. Utazunk, mozizunk, színházba járunk, együtt vagyunk a barátainkkal, stb. És természetesen ott van a közösség. Legyen szó a rászorulók megsegítéséről, a politikáról, vagy a közösség építéséről. Azokról ez eseményekről olvashatsz itt, melyeket fontosnak érzek megosztani Veled.
A képek részben saját készítésűek, részben az internetről vannak letöltve.


2018. április 10. - (Baj)társak
Mindig rossz érzéssel tölti el az embert, ha temetésen jár. Elvesztettünk valakit: egy gyermeket, egy szülőt, egy társat, egy szerelmet, egy barátot, egy kollégát, egy katonát, egy kedves ismerőst. Néztem az embereket, akiket megrázott a gyász: egyesek sírtak, mások a fejüket csóválták, mert nem hitték el a történteket. Egy kiváló honvédünk most elbukott a csatatéren. Valahol felemelő érzés volt mindezt látni: igazi bajtársakként kitartanak egymás mellett jóban, s rosszban. Katonai tiszteletadással, némán, fájó szívvel búcsúztak. Egy igaz honvéd/katona nem csak a háborúban küzd az ellenfél, az ellenség ellen, hanem mindenkor. Józsi is ezt tette: küzdött mindazokért, akik rászorultak mások segítségére. Most már nem fogjuk a piacon egy-egy finom kávé mellett "megváltani a világot"
... Isten veled Józsi!

2018. április 9. - Döntés után cselekvés
Tegnap rengeteg ember meghozta a saját döntését és szavazott valamelyik egyéni jelöltre és/vagy jelölő szervezetre. Sokan mentek el szavazni, ezzel erős felhatalmazást adva a megalakuló kormánynak és parlamentnek. Nem szabad senkit hibáztatni a döntéséért, teljesen mindegy, hogy kire voksolt. Valamiért azt érezte helyesnek. Minden jelölt és szervezet köszönettel tartozik az embereknek, hogy éltek a szavazati jogukkal. Lement a kampány és a választás. Most egy célja kell, hogy legyen mindenkinek: a gyűlölködést félretenni és közösen (kormány, ellenzék egyaránt), együttműködve dolgozni Magyarországért. Tisztában vagyok azzal, hogy az állandó és sokszor értelmetlen viták, a gyűlölet és a kettős beszédek után ezt nehéz lesz megtenni. De nincs más lehetőségünk nekünk, magyaroknak. Ne mindig valami ellen, hanem most már valamiért cselekedjünk. Mert politikai oldaltól függetlenül minden jóérzésű honfitársunk erre vágyik.

2018. április 8. - A mi jelenünkből lesz az ő jövőjük
"Az érzékelés folyamatában a változások többnyire fokozatosan mennek végbe. Idő kell ahhoz, hogy az ember rajongani vagy gyűlölni kezdjen egy eszmét, megkedveljen vagy megutáljon embereket, vagy egy hely lelkesedést vagy elutasítást váltson ki belőle." - Piper Kerman

2018. április 5. - VOSZ Gazdasági Fórum
Délután a Bozsó Gyűjtemény adott helyet a megyei VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) által megrendezett Gazdasági Fórumnak. Legelőször is megemlékeztünk a pár napja elhunyt Demján Sándorról, aki lentről indult és erővel, kitartással, alázattal jutott el a magasba. "Ha tele a zsebed, legyen tele a szíved is" - idézte tőle Dávid Ferenc főtitkár. A fórum előadói felvázolták a megye jelenét és a jövőbeli kilátásokat az országos történések függvényében is. Bács-Kiskun - és ezen belül Kecskemét - az egyik legdinamikusabban fejlődő régiója Hazánknak, mely a következő időszakban további fejlődést érhet el. Ehhez persze az is kell, hogy a vállalkozók és a munkavállalók se legyenek szorongatva a különböző adóterhekkel. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásra: nem a lexikális tudás a fontos manapság, hanem, hogy megtanuljunk tanulni (long life learning). A feladat és a lehetőség adott. Már csak élni kell vele. (Fotó: Hírös.hu)

2018. április 5. - Van már programod vasárnap?
Lassan három évtizede, hogy demokráciában élünk Magyarországon. Elődeink megtapasztalták a királyságot és a diktatúrát is. Valahogy ez a képviseleti demokrácia tűnik a legjobb megoldásnak minden előnyével és hátrányával együtt. Vasárnap választani fogunk: maradjon a mostani kurzus vagy cseréljük le őket egy új csapatra. Minden párt kampányol ezerrel, hogy meggyőzzenek bennünket: ők a legalkalmasabbak - mert folytatják, mert megvédenek, mert új alapokat fektetnének le, mert ez így nem mehet tovább, mert ők a legjobbak. Ebben az óriási "reklám cunamiban" nehéz helyzetben van az, aki nem tudja mit is akar. Mert lássuk be: minden formációnak van előnye és hátránya. Nekünk kell döntenünk, hogy melyiket akarjuk az elkövetkezendő négy évben, de ez a fotelben ülve nem fog összejönni. Mindenkinek kell, hogy legyen vasárnap max. egy órája, hogy elmenjen szavazni. Annak is, aki a jelenlegi kormányt támogatja és annak is, aki valamelyik ellenzéki erőt. Minden rajtunk múlik. Én megyek. És te?

2018. április 2. - Húsvét Nagyinál
Nagypénteken indultunk, és ma délután érkeztünk haza a messzi-messzi Miskolcról. Nagyival töltöttük a húsvéti ünnepeket, hogy egy kicsit mindannyian feltöltődjünk: mi Nagyiból, Nagyi a Gyerkőcökből. Jó pár évvel ezelőtt még az volt, hogy érkezésünkkor már kész volt a többfogásos menü (mint ahogy Mamikáéknál is), melyet a mind a mai napig elhangzó "Mossatok kezet!" mondat után elfogyasztottunk. Most már megváltozott a helyzet: mi megyünk a konyhába sütni-főzni, addig Ő a Kicsikkel játszik. Fáj látni, ahogy öregszik és egyre inkább fárad, egyre több a nyűg, a baj, a betegség az életében. De legalább még itt van velünk, halljuk a hangját, látjuk, ahogy nevet vagy ahogy mondókázik Lilivel és Márkóval. A többi nagy(déd)szülőt sajnos már csak a megörökített képeken és videókon látunk, s hallunk. De itt vannak velünk a szívünkben, az emlékeinkben. Nagyi pedig várja a következő látogatásunkat, ahogy mi is...

2018. április 1. - Kellemes húsvéti ünnepeket!
"Gyermekkoromnak szép emléke,
Köszöntelek, húsvét vasárnap!
Száll a szívemre égi béke
Ünnepén a Feltámadásnak."
Benedek Elek

2018. március 28. - Függönyön innen és túl
Hallottunk ilyet is, olyat is a Függöny fel! c. produkcióról: hosszú az előadás, nem lehet rajta annyit nevetni, mások pedig csak dicsérni tudták. Akárcsak mi, mert fergeteges volt! A kilenc színművész megmutatta a színpadon kicsiben, hogy mi zajlik nagyban a függönyön innen és túl. Úgy érzem, hogy a kecskeméti társulat és a munkatársak egy részével jó kapcsolatom van. Ismerjük egymást, szoktunk beszélgetni, bizalommal fordulhatok hozzájuk kéréseimmel (amitől lehet, már falra másznak). Szoktak mesélni a színházi kalandokról, eseményekről, emberi kapcsolatokról, stb., így egy pici bepillantást engednek ebbe a varázslatos világba. Mindezeknek köszönhetően jobban bele tudtam élni magam az előadásba és arra gondoltam, hogy sokszor tényleg hasonló módon zajlanak a mindennapjaik. Úgy mutatták meg az életük egy apró szeletét, hogy a közönség gurult a röhögéstől. Nagyszerű este volt, amit fokozhattak volna azzal, ha vacsora gyanánt kapunk egy kis szardíniát és whiskeyt...

2018. március 23. - A hókirálynő
Lilivel ma ketten mentünk színházba és megnéztük A hókirálynő c. darabot. Pici szerelmem odáig volt, meg vissza: táncoló hópihék, virágszirmok, királynő, beszélő hóember, rengeteg tánc és zene. Benne volt minden, ami egy 6 éves kislányt el tud varázsolni. Ahogy sétáltunk a kocsihoz elmondtam neki, hogy nekem miről szólt a produkció: a testvérek közötti kapocsról. Mert Ő és Márkó is leginkább majd egymásra számíthatnak, ha már mi nem leszünk Anettemmel. Mindig szeressék egymást úgy, mint most. Legyenek ott egymásnak, támogassák a másikat. Tudom, hogy figyelt, és értette, amit mondtam. Ugyanakkor láttam rajta, hogy most sokkal jobban érdekelte a színművészekkel közös fotózás. Gerdának (
Illés Alexa), Hókirálynőnek (Jurák Bettina) és Hóembernek (Koltai-Nagy Balázs) ezt az élményt külön köszönjük!

2018. március 22. - 25 éves a Városi Szociális Közalapítvány
Nem is olyan régen, Kecskemét egyik leghíresebb civil szervezete, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját a Cifrapalotában. Azon sajnos nem tudtam részt venni, de ma itt lehetek a másik nagy szervezet, a Városi Szociális Közalapítvány emlékülésén a Városházán. Az egyik a város szépségét akarja megőrizni (fizikálisan és a lelkekben), a másik pedig az itt élő rászorulókat akarja jobb helyzetbe hozni. Egyik sem kis feladat, mellyel mégis meg tudnak birkózni. Tegnap a Bozsóban, ma pedig itt utaztunk az időben: honnan és miért indult a VSZK, mit értek el ebben a 25 esztendőben. Nem kis feladatot vállaltak, melyet szívvel-lélekkel (és a támogatók segítségével) oldanak meg nap, mint nap. Gratulálok az elért eredményeikhez és kívánom, hogy az alapítás 50. évfordulóját is együtt tudjuk megünnepelni! (Fotó: Keol.hu)

2018. március 21. - Időutazás a Bozsóban
Idén 650 éves Kecskemét, és eme jeles évforduló alkalmából több rendezvény is színesíti a mindennapjainkat. Bozsó János élete során rengeteg festményen örökítette meg a Hírös Várost - ha nem is 650 évet, de annak a tizedét igen. Ma az ő alkotásait tekinthettük meg egy tematikus kiállítás megnyitójának keretében. A képek többsége olyan, mintha nem lenne elég éles, picit elmosódottak - mintha elnagyolta volna őket a művész. Pedig minden ott van rajuk, ahogy kell: tele élettel és magával a történelemmel. Fura volt nézni ezt a rengeteg képet, mivel mi 1997-ben költöztünk ide, előtte nem igazán jártam erre. Mennyire más volt a főtér, a különböző városrészek! Láttam magam előtt a főtéri piacot, majd becsukott szemmel elsuhantam a Bozsó által oly sokszor megfestett Máriavárosba. Ha egy kis idő erejéig is, de fantasztikus volt ez az időutazás a Bozsóban.

2018. március 19. - Boldog születésnapot Picikém!
Eltelt egy újabb esztendő és bizony 3 éves lettél (meg egy kicsi). A Katáng együttes dalára (https://youtu.be/ZwJDG5T2GHo) mondta Márkó, hogy "Ez jó lesz Anyának! Ez szép!" Álljon itt egy idézet belőle:
"Legyen szép, legyen jó!
Legyen vígan mosolygó!
Legyen minden nap olyan boldog,
mint a születés, születés, születésnapod!
"
Boldog születésnapot Picikém! Nagyon szeretlek!

2018. március 18. - Most akkor ki is a beteg?
Tényleg betegek! Legalábbis nekem ez jutott az eszembe A képzelt beteg c. előadás után. Azt tudom, hogy a mi családunk legnagyobb hipochondere nem más, mint Lili. Egy kis karcolás is akkora galibát tud okozni, mint a legkomolyabb betegségek valamelyike. A darab során azonban nehéz volt eldönteni, hogy ki a nagyobb beteg. A hipochonder Argan, vagy pénzéhes szerelme, Béline? Esetleg a csodadoktorok? Vagy Argan gyermekei, azok szeretői? Netán a szobalány? Mindannyiunkban lappang valamilyen lelki és/vagy fizikai betegség, melyek egy részére van gyógyszer, míg másra nem. Ez a darab is megerősíti a másikat: Család ellen nincs orvosság. De azért el lehetett gondolkodni azon, hogyan is tudjuk megbetegíteni saját magunkat. Holott csak meg kellene próbálni megtalálni mindenben a szépet és jót, mely sokat segíthet rajtunk
...

2018. március 14. - "A Haza örök"
Egy nappal korábban emlékeztünk meg Kecskeméten az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Lehetett volna a napján is, de ha már így alakult... Lili közölte velem, hogy mennek az ovival a főtérre, utána maradjunk ott, mert Ő is szeretne virágot vinni a Kossuth szoborhoz. Mondhat az ember nemet a lányának? Amíg a többiek letették előttünk a koszorúkat, érdeklődve kérdezett: "Mit csináltak Kossuthék?" "Miért hozunk nekik virágokat?" "Miért harcoltak?" Érdekli a múltunk, aminek nagyon örülök. Mert meg kell ismertetnünk velük, hogy ők is el tudják majd mesélni az utódaiknak, milyen büszkék vagyunk azon hőseinkre, akik a Hazánkért akár a vérüket is adták. "A haza örök, s nem csak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz." - Kossuth Lajos (Fotó: Keol.hu)

2018. március 8. - Boldog nőnapot!
"Nincs oly bánat, nincs oly fájdalom, a melyre a női kezek gyógyírt ne találnának. Ez az ő varázserejükben rejlik. Ők az élet gyöngyei, a kiknek vonzerő s ragyogás a végzetük." - Kassay Adolf
Köszönjük, hogy vagytok nekünk! Ezúton is tiszta szívből kívánunk minden hölgynek boldog nőnapot!

2018. március 6. - A hatalom nagy úr
Übü papa életcélja a zabálás. Bezzeg Übü mama! Az ő nagy álma a királyi trón megszerzése. Így az öreg szövetkezik Poszomány kapitányékkal és a királyi párt megölve elfoglalja a trónt. A trónörökös megmenekül, de az ország nem. Könyörtelen leszámolások kezdődnek az előző kormányzat holdudvarában, majd a közszféra, végül a társadalom minden csoportjában. Kitör a forradalom, és Vencel király testvére, az orosz cár is hadat üzen: Übü papáék elvesztik mindenüket. De ők nem adják fel, újabb álmokat kezdenek kergetni. Az egyáltalán nem szahar darab tökéletesen (és tele humorral) bemutatta, hogy egyesek mit meg nem tesznek a hatalom megszerzéséért és megtartásáért. Gátlástalanul, könyörtelenül átgázolnak mindenkin, majd ha nagy a baj, akkor menekülnek és hízelegnek. Nemhiába, a hatalom nagy úr
...

2018. március 2. - Isten veled Mari!

Nem jól indul ez a március. Be kellett volna köszöntenie a tavasznak, amikor a fehér és szürke téli mindennapokat felváltják az élettel teli színek. De nem. Ma is esik a hó, hideg van, nincs itt az ideje az örömnek. Pár nappal ezelőtt olvastuk a szörnyű hírt, hogy a GAMF egykori gondnoka, Jakab Mária itt hagyott bennünket. A munka kapcsán ismertem meg 2001-ben Marit. Első találkozásunkkor kicsit tartottam tőle, mert tudta, hogy mit akar(nak), eltéríteni nem lehetett szinte semmivel. És nem mellesleg közben telefonált, intézkedett, alig lehetett követni. Szerencsére azért gyorsan összehaverkodtunk, és rájöttem, milyen nagyszerű egyéniség. Mindig mosolygott, beszélt a főiskolai és az azon kívüli élményeiről. Állandóan hívott utazni, síelni vagy, hogy legalább egyszer menjek már teniszezni. Nem sikerült neki, így maradtunk inkább a sütinél és a jó beszélgetéseknél. Drága Mari! Ama bizonyos 1313-as mellék már soha nem fog csörögni... Magam és az ART TeleCom csapata nevében csak annyit mondhatok: Isten veled Mari!

2018. március 1. - Kapcsolatok

Életünk minden területét átszövik a kapcsolatok: családi, rokoni, baráti, munka, közösségi, stb. Jut belőlük jó és rossz egyaránt. Vannak olyanok, melyek örökké tartanak, némelyek idővel felbomlanak. Sokszor mondják, hogy a barátainkat mi válogatjuk meg, a családunkat pedig kapjuk. Egyesek problémáznak a családon, mások beletörődnek, míg szintén mások örülnek nekik. Az utóbbi a normális, még ha adódnak is kisebb döccenők. És mi a helyzet a többivel? Barátok, ismerősök, munka és más közösségi kapcsolatok? Ez már nem olyan egyszerű. Alap esetben mindkét fél tesz a jó kapcsolatért, nem hagyja, hogy felbomoljon. Adódhat olyan helyzet, hogy az egyik fél megunja az egészet: úgy érzi, kihűlt a kapcsolat, nem kapja meg mindazt, amit az elején elképzelt(ek közösen). Mit teszünk ilyenkor? Maradunk tovább az egyre fagyosabb kapcsolatban és meglátjuk, hogy mi lesz belőle? Vagy teszünk érte? Kilépünk belőle? Melyik a járható út? De ha már ez a kérdés felmerül, ott baj van. A döntés pedig a miénk.

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz