Riczu Péter - Közösen a közösségért!

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

 

2018. május 20. - Pünkösd, konfirmálás, család
Ma van pünkösd, amikor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük az apostolokra: "Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.
". Egyik nagyon kedves barátnőnk gyermeke pedig a mai napon konfirmált, melyre minket is meghívtak. Jó volt hallgatni újból Andrást (a lelkész, aki összeadott minket), illetve nézni, hogy milyen közösséget tudott/tudtak építeni. Aki ismer, tudja: nem vagyok az a nagy templomba járó, de megvan a magam hite. Együtt volt a család, mely az egyik - ha nem a legfontosabb - emberi kapcsolat az életben. Öröm volt ma ott lenni a katonatelepi református templomban. Egyre többször és egyre nagyobb szükségét érzem az ilyen feltöltődéseknek...

2018. május 6. - Anyának... És Picikémnek, Nagyinak, Mamikának, Seres mamának
"Csókold meg édes anyukádat százszor, szorítsd kezét jól, bárhová vezet, szívből szeretnek téged talán máshol, legjobban mégis anyukád szeret." Lakner Artúr szavaival szeretném megköszönni Anyának, hogy világra hozott, felnevelt. És természetesen Picikémnek, hogy megajándékozott az élet két legnagyobb csodájával: Lilivel és Márkóval. Köszönöm Nagyinak és Mamikának, hogy ők a legszuperebb nagymamák a világon. Seres mamának pedig, hogy vigyázott Picikémre, míg el nem rabolta a szívemet. Örüljünk annak, hogy még itt vannak velünk és soha ne felejtsük el őket, amikor már csak fentről tekintenek ránk.

2018. május 3. - "Mindenkinek át kell élni azt, hogy ő értékes"
A fenti mondat az egyik prezentációban szerepelt a Máltai Szeretetszolgálat Matkói úti Rehabilitációs Központja fennállásának 7. évfordulója alkalmából tartott mai rendezvényén. Talán ez az egyik legfontosabb, amit el tudnak, el akarnak érni a munkájukkal. Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy engem is meghívtak, így ismerve meg még jobban őket. A különböző szociális feladatok ellátása nem egyszerű, még egy olyan gazdaságilag jól prosperáló városban sem, mint Kecskemét. Leszakadók sajnos mindig lesznek, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak lépést tartani a többséggel. Az olyan szervezetek, mint pl. a Máltai is, rajtuk próbálnak meg segíteni. Elhangzott, hogy a központ munkájának eredményeképpen már több mint 50 embert vissza tudtak segíteni a "normál" életbe, akik ma már lakásban laknak, dolgoznak és esetleg családot alapítottak. Ez mindannyiunk feladata is: lehetőségeinkhez mérten segíteni azokat, akiknek szüksége van rá. Hiszen mindenkinek át kell élni azt, hogy ő értékes... (Fotó: Hírös.hu)

2018. április 28. - Csapat az erdőben

Gondoltam írok arról, hogy mit is jelent a csapat: hogyan kell úgy együtt dolgozni, hogy mindenki tudja végezni a feladatát, melyet utána a csapat honorál is - mindezt a közös cél érdekében. Erről is szólt a darab, de ezt majd inkább máskor. Ma végre négyesben voltunk színházban: Az erdő Mozartjait néztük meg a Pótszék Társulat előadásában. Törpék, koboldok, varázslók, tündérek, mese és zene: a gyerkőcök imádták, a nézőtér az állandó nevetésüktől és bekiabálásuktól volt hangos. Mi felnőttek pedig rajtuk nevettünk. A színészeknek így most nem csak a tapsvihar adott pozitív visszajelzést. És voltak olyan kedvesek, hogy a végén örömmel pózoltak a kicsikkel. Ilyen szuperek ezek a Pótszékes törpék! Köszönjük!

2018. április 25. - Boldog névnapot Márkó!
Ma reggeli beszélgetésünk így zajlott:
- Boldog névnapot Kisfiam!
- Én nem kisfiam vagyok, hanem Márk!

Kötekedik, de imádom!

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz