Riczu Péter - Közösen a közösségért!

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

 

2017. július 14. - Betegek
Távozott az élők sorából egy kislány Budapesten. Rengeteg műtétje volt már korábban is, most pedig CT-re várt nyitott mellkassal, bár nem emiatt hunyt el. A kormányzat szerint a magyar egészségügy egy igazi sikertörténet: rengeteg pénzt pumpáltak bele, minden fejlődik, elégedettek az orvosok, ápolók és a betegek is. Sajnos nap mint nap halnak meg emberek, csak nem mindegy hogyan. A kormány azt harsogja magáról, hogy ők a legjobbak, milyen családbarátok és nemzetiek. Ha így van, miért engedik meghalni az embereket? Miért jó nekik, hogy egy gyermek eltávozik az élők sorából? Ha minden olyan szuper, akkor miért nem lehet az egészségügyet valóban fejleszteni mind eszközökkel, mind szakképzett kollégákkal? Ja, mert fontosabb az állandó konfrontáció, a "háború", az ellenségkeresés, uszítás a mi pénzünkön! Ne legyetek már ennyire betegek! Nagyon másként kellene ezt (is) csinálni, mert mi - akik nem tartoznak a szűk "elithez" - szintén itt akarunk élni és a gyermekeinkre, unokáinkra egy virágzó Hazát akarunk hagyni.

2017. július 13. - Business
Dolgozik az ifjúság: sikeres megbeszélésen vannak túl az IP szolgáltatónknál.

2017. július 10. - Így már értem. Vagy mégsem?
Péntek reggel a miniszterelnök szokásos rádióinterjúját tartotta, melyben volt egy igen érdekes mondata: "A MOL 25%-át úgy kellett visszavásárolnom az oroszok zsebéből." Egy icike-picikét elgondolkodtató volt ez a kijelentés: ő vásárolta vissza? Saját zsebből intézte az ügyletet? Ekkora részesedése lehet a MOL-ban, miközben azt állítja, hogy nem él nagylábon? Vagy csak azt akarta mondani, hogy, mi, mint a magyar állam és annak polgárai vásároltuk vissza? De akkor hogy jön ahhoz, hogy ezt nyilatkozza? Vagy Orbán azt gondolja, hogy az övé az övé, míg a közös az övé? Ne kezelje az országunkat a sajátjaként! Ő itt nem uralkodó, hanem a nép által megválasztott és a nép által elmozdítható személy! Vajon a most következő FINA Világbajnokság kapcsán is ilyeneket fog mondani? Saját zsebből fizeti az induló kb. 20 milliárdos költségek és a mostani kb. 120 milliárd különbözetét is? Mert ha el van eresztve, akkor így már értem, miért csak 700.000 Forintos megtakarítása van a feleségével együtt. Vagy mégsem értem?

2017. július 4. - A Városházán jártam...
Mindig örömmel tölt el, ha a kecskeméti Városháza kapuján léphetek be. A mai felfokozott (az embereket már-már idegesítő és apátiába taszító) politikai helyzetben egy ismerős azt mondta rám, hogy igazából én is migráns vagyok. Először furcsán néztem rá, majd elkezdtünk nevetni és elmondta, hogy azért "tart" annak, mert nem kecskeméti születésű vagyok. Való igaz, de az életem nagyobbik részét a Hírös Városban éltem le. Tehát, mint hírös migráns léptem be ma a Lechner Palota kapuján egy találkozó végett. Sok mindenben nem értek egyet a városházi menedzsmenttel, de ez így van rendjén. Nem vagyunk egyformák, másként látunk dolgokat. De vannak közös pontok, melyeket nem írhat felül sem üzlet, sem politika. Mert a cél nem lehet más, mint szeretett városunk, Kecskemét fejlődése!

2017. június 29. - Névnap, mozi, köszi
Már kora reggel felköszöntöttek a Gyerkőcök. Igaz nem esett olyan jól a 6.20-as ébredés, de mindenképpen megérte. Nagyi közölte délben, hogy nem a konyhában eszünk, hanem vigyük az asztalt a nappaliba, terítsünk szépen és adjuk meg a módját az ünneplésnek. Feleslegesnek tartottam a dolgot, kértem Anettemet, győzködje Ő is Nagyit: nem sikerült. Fájó indok volt az, hogy ki tudja lesz-e még ilyen az életében... De ezt leszámítva minden szuper volt! Dédi (Nagyi) tanított versikét Lilivel, fülig ért mindenkinek a szája - főleg nekem. Lili közölte velem: "Apa! Az én ajándékom az, hogy elkísérlek a moziba és azt a mesét nézzük meg, amelyiket csak akarod!" Lehet nemet mondani? Ugye, hogy nem! Így Lilivel megnéztük a Gru 3-at. A családom mellett rokonok, barátok, ismerősök is megköszöntöttek, melyet ezúton is köszönök nektek!

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz