Riczu Péter - Közösen a közösségért!

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

 

2018. november 14. - Egy érdekes álom
Álmomban Kecskemét egyik ismert közéleti szereplőjének a házában voltam, miután élete párját aznap temettük. A vendégek elmentek, mi maradtunk, illetve egyik gyermeke. Korábban keveset beszélgettünk, de az álmomban pár perc után olyan volt, mintha már ezer éve ismernénk egymást. Egyszer csak elmosolyodott, ekkor megkérdeztem, hogy nem fáj-e neki ez az óriási veszteség? Mire csak annyit válaszolt elcsukló hangon: "Péter! A párom el akart menni, mert a belső hangok már jó ideje ezt mondták neki." És ekkor keltem fel. Vajon tényleg lehet olyan helyzet, amikor az ember hallgat az ilyen hangokra? Megtehetjük, hogy eldobjuk az életünket? Kérdések egy érdekes álom után, melyek remélem soha nem fognak megtalálni...

2018. november 12. - Katona Józsefre emlékeztünk

Az idén 650 éves Kecskemét egyik leghíresebb polgára Katona József, akinek többek között a Bánk bánt köszönhetjük. Tegnap volt 227 éve, hogy megszületett és erre emlékeztünk meg a mai napon a róla elnevezett téren. A színjátszókat nézni, míg Székelyné Kőrös Ilona történészt hallgatni volt öröm. Egy kicsit bepillantást nyerhettünk Katona életébe és munkásságába, aki nem csak drámaíróként, de városi főügyészként is jeleskedett. Hivatali munkája során az igazságot kereste, ezzel is támogatva a közösséget és az egyént egyaránt. Neve egybeforrt Kecskeméttel, a város polgáraiként méltán vagyunk rá büszkék. (Fotó: Keol.hu)

2018. november 4. - Veszteségek napjai

Az elmúlt pár nap leginkább az elmúlásról, a veszteségekről, a halálról szóltak. Megemlékeztünk az elhunyt szeretteinkről: emberek ezrei töltötték meg élettel a temetőket. Figyeltem az embereket, mennyire különbözőek a generációk: az idősek arcán ott ült az elmúlhatatlan fájdalom érzése. Számukra a temetőbe járás az élet szerves része, hogy a szeretteik közelében lehessenek. A középkorúak inkább a legfiatalabbaknak idézték fel, amit anno átéltek gyerekként, vagy amit a felmenőik meséltek. Az egyének gyászát ma pedig felváltotta az országé: 1956. november 4-én megindultak a szovjet csapatok, hogy leverjék a magyar forradalmat. Nem kíméltek senkit és semmit: az elnyomók végigsöpörtek Hazánkon és minden ellenállóval vagy így, vagy úgy, de leszámoltak. A veszteség örök. De akiket elvesztettünk, azok bennünk és az emlékeinkben élnek tovább.

2018. október 26. - Okos falvak

A nagy városok felszippantanak mindent maguk körül és létrejönnek a gazdasági és társadalmi erőközpontok, míg a (közel s távol) körülöttük lévő kisebb települések egyre inkább elsorvadnak. Pedig mennyi érték van ott is! Az elmúlt évtizedek során óriási technológiai fejlődésnek lehettünk/vagyunk tanúi. Így a digitalizáció, az internet és az okos megoldások korában adja magát a dolog: létre kell hozni az okos falvakat az EU-ban! A (digitális) tudást és lehetőségeket ötvözni kell a helyi érdekekkel és igényekkel, hogy könnyebbé, hatékonyabbá, környezetbarátabbá váljon az élet! Ezt a projektet indította el Szanyi Tibor EP képviselő az EU támogatásával és idehaza a kormány is felismerte ennek a fontosságát. Ha van egy jó kezdeményezés, akkor abba mindenkinek társulni kell, mert így a gyermekeinknek is van esélye egy normálisabb életre a Földön.

2018. október 23. - Emlékezzünk hőseinkre
"A rendszert az egész magyar nép söpörte el. (
...) A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel a népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mert a nemzet szabadon akart dönteni arról, hogy miképpen éljen. Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől." - Mindszenty József (1956)

 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz